Rovatok

Abstract

Áradások, földrengések, szárazság és szélviharok – az elmúlt hetek is bemutatták, hogy ezek a katasztrófák egyre gyakoribbak Európában és hazánkban is. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre kiterjedő adatelemzése most láthatóvá tette, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradás és az aszály sújtja – és a globális klímatrendeket figyelembe véve ez egyre jellemzőbb lesz.

Bár a globális trendeknek megfelelően a magyarok is egyre környezettudatosabbak, egyelőre nem ez határozza meg a vásárlási szokásaikat – derült ki a Nestlé Hungária és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. közös, reprezentatív kutatásából. Habár a vásárlók több mint fele vonzóbbnak tartja a fenntartható módon előállított termékeket és az újrahasznosított vagy újrahasználható csomagolóanyagok használatát, alig ismeri az ezekhez kapcsolódó jelöléseket, és nem szívesen fizetne értük többet.

A méhek és a fűnyíró bárányok után megjelentek a legújabb környezetbarát zöldterület-kezelők Bécsben és Alsó-Ausztriában: szürkemarhák, svájci tehenek és kecskék. Az ÖBB kezdeményezésének köszönhetően mindenki profitál a természetes fűnyírásból.

A továbbiakban is választható marad a szaldós elszámolás a támogatással épült rendszerekre.

Szinte nincs olyan pontja Magyarországnak, ahol ne észlelnének patkányokat, de az egyes megyék, nagyvárosok között hatalmasak a különbségek – derült ki a most először elkészült országos patkánytérkép adataiból, amelyek az egerek előfordulását is megmutatják. Mindkét kártevőből többel találkozott az elmúlt időszakban a megkérdezettek nagyobb része. A felmérésben négyezren vettek részt a Sokk a rovar Facebook-oldalon, ahol most az ország kullancstérképét rajzolhatják meg egy kérdőív kitöltésével.

Az idei első folyami pethajós versenyen több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a Tisza-tó Tiszafüred és Kisköre közötti szakaszán. Szoros küzdelemben a Közép-Tiszai-Vízügyi Igazgatóság legénysége védte meg tavalyelőtti első helyezett címét. A második helyezett ÖkosaBB csapat a Tisza Hőse díjat is megszerezte.

A Donaustadtban található Bécs 28. közösségi naperőműve. A fenntartó, a Wien Energie jóvoltából a bécsiek most közvetlenül is részesülhetnek ennek előnyeiből. Minél több áramot termel a naperőmű, annál nagyobb hozam üti a befektetők markát.

2021 márciusában kezdődött el a bécsi „javítási kupon"-akció második szakasza. A program célja, hogy a városlakók ne dobják ki automatikusan elromlott tárgyaikat, hanem inkább vigyék el megjavíttatni őket. Mindehhez a főváros anyagilag is hozzájárul egy kupon formájában. Az akció első két hónapja alatt már több mint 7600 tárgy kapott második esélyt, többségében latopok és mobiltelefonok.

A PET Kupa szakemberei és önkéntesei az Aktív Magyarország Program támogatásával ártéri hulladékgyűjtő akciót indítottak Mosolygó Zsák néven több Tisza-menti településen. Szelektív gyűjtő zsákok kihelyezésével ösztönözték a lakosságot a folyópart megtisztítására. Az ártéri hulladék több mint fele újrahasznosítható, amelynek fortélyait egy mobil kiállító térben mutatják be több állomáson a Tisza mentén.

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát egyre több vállalkozás és pénzügyi befektető ismeri fel. Ennek hatására a fejlett országok piacain egyre élénkebb a kereslet mutatkozik a fenntartható beruházások finanszírozását szolgáló zöld kötvények iránt. A Climate Bonds Initiative legújabb felmérése szerint 2020-ban csak Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényt a piaci és állami szereplők.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. szokásos tavaszi hulladékgyűjtési kampánya során április 12. és 16. között a társaság mérnökségei az országos közutak menti illegális szemét összegyűjtésére helyezték a hangsúlyt. A kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére néhány nap leforgása alatt 3200 köbméternyi, 650 tonnányi hulladékot szállítottak el hivatalos lerakóhelyre a szakemberek.

A svéd impact-tech startup, a Doconomy célja, hogy lehetővé tegye a termékek közötti választást azok ökológiai lábnyoma alapján. Ebben volt segítségére a Vacuumlabs, a pozsonyi székhelyű technológiai vállalkozás, amely világszerte fejleszt fintech megoldásokat vállalatok számára. A 2030 Kalkulátor egy a vállalatok és a fogyasztók számára is szabadon elérhető digitális eszköz az ökológiai lábnyomuk kiszámításához.

Az európai fogyasztók többet rendelnek az internetről és igyekeznek minél gyakrabban helyben vásárolni – derült ki az Európai Bizottság felméréséből, melyben 23 gazdasági ágazatban mérték fel a fogyasztói tapasztalatokat a COVID-19 járvány idején. A márciusban közzétett jelentés szerint a fogyasztók a pandémia alatt több zöld döntést hoztak, vagyis hajlandóak voltak többet fizetni környezetbarát termékekért.

A MÁV-Volán-csoport 2050-re megcélozza a klímasemlegesség elérését, ennek érdekében dolgozta ki fenntarthatósági célkitűzéseit. A zöldstratégiai célokat a Föld Napján ismertette a cégcsoport, ezek közül kiemelt jelentőséggel bír a közlekedési szolgáltatók szénn-dioxid kibocsátásának csökkentése, a zöld digitalizáció, a hatékony energiagazdálkodás, a hulladékcsökkentés és a körforgásos gazdaságra való áttérés, illetve a környezetbarát vállalati működés kialakítása és meghonosítása.

Április 22. a Föld Napja. A mozgalom 1970-ben vette kezdetét, és napjainkra a Föld legtöbb országában felhívják e napon a figyelmet környezeti értékeink megóvására és a fenntartható fejlődésre. Ez alól természetesen a GazMag sem kivétel, magazinunk szinte kezdetektől fogva számon tartja, 2015 óta pedig mindig a Föld Napján hozza nyilvánosságra ökológiai lábnyomát.

A megkérdezettek kétharmada szeretne otthonába napelemes rendszert telepíteni, mert környezettudatos és megtérülő beruházásnak tartja - derült ki az E.ON 1500 fős online, nem reprezentatív felméréséből. Az adatok szerint a válaszadók több mint fele támogatással vagy hitelből szeretné megvalósítani a beruházást.

Az elmúlt évtizedben a napelemes rendszerek piacán hozzászokhattunk a csökkenő árakhoz és a növekvő teljesítményhez. Most azonban több tényező is a közeljövőben várható drágulás irányába mutat. A háttérben egyrészről a napelemes technológiákra a világ több pontján dinamikusan növekvő kereslet, másrészről a koronavírus-járvány következtében felbolydult szállítási piac húzódik meg.

Szinte nincs olyan magyar ember, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, egy lakos pedig átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni – derült ki az ALTEO Csoport megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, egy dologban azonban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.