Rovatok

Abstract

Háztartások jelentkezését várja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a negyedik élelmiszerhulladék-felméréséhez. A hivatal 2016 óta követi nyomon a hazai háztartási élelmiszerhulladék-helyzet alakulását.

Nem lesz fűtés abban az irodaházban, amelynek a napokban tették le az alapkövét Bécs új városrészében, Aspern Seestadtban. Az épület szellőzéséhez a termeszvárak adták az ötletet, a fűtéshez az emberek és a világítás által leadott hőt használják majd.

A pandémia miatti lezárások következtében, de az Európai Unió elérte a 2020-ra kitűzött céljait, azaz, 20 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. Az eddigi törekvések ugyanakkor nem elegendőek ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) is hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás egyes hatásai már visszafordíthatatlanok, és muszáj alkalmazkodnunk. Azonban ezt is csinálhatjuk rosszul is.

Nemzetközi akció keretében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez.

Egy friss tanulmány szerint az erősödő globális felmelegedés egyre veszélyesebb közelségbe hozza az éghajlati fordulópontokat, mint például a grönlandi jégtakaró összeomlása, a trópusi korallzátonyok pusztulása, a permafroszt felolvadása vagy a Golf-áramlat leállása.

Október 1-jétől a Decathlon hazai üzleteinek polcairól lekerülnek a PET palackos termékek, a márka ezek forgalmazását megszünteti. A polcokról lekerülő, nem értékesített mintegy 20000 darab PET palackos italt az áruházlánc jótékonysági célra ajánlja fel.

Miközben gondolati szinten nagyon erős Magyarországon a környezettudatosság, a tettek szintjén már jóval árnyaltabb a kép. Ez a kettősség a veszélyes hulladékok kezelésében is jól megmutatkozik.

A tudatos fogyasztók táborának erősödésével párhuzamosan egyre több céget érhet a greenwashing, azaz a zöldre mosás vádja.

A világ legnagyobb városai k��zül 48-at vizsgáltak a kutatók, és kiderült, hogy több metropolisz esetében igencsak aggasztó a helyzet.

A Budapest Szolár Térkép egy webes, mobilon is futó térképes alkalmazás, amely minden épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el és mennyi áramot lehet ezekkel megtermelni.

Az Amerikai Orvosok Társasága szerint egy évtizeden belül önálló orvosszakmai terület lesz a klímaváltozás szerteágazó egészségügyi hatásainak kezelése, a WHO szerint pedig évente negyedmillióval nőhet 2050-ig a klímaváltozás okozta halálozások száma, ám a téma jelenleg csupán esetlegesen jelenik meg az orvosi képzésben.

Már most el kell kezdeniük a cégeknek felkészülni a karbonadóra, ami 2027-től válik kötelezővé. A feladat sürgető, hiszen azok, akik elodázzák, akár a mai költségek többszörösével is számolhatnak.

Egy ma született gyermek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fog átélni élete folyamán, mint a nagyszülei. Az éghajlatváltozás számlájára számos megbetegedés írható, melyek 88 százaléka az 5 évnél fiatalabbaknál fordul elő.

Aszály, viharok, áradások és földrengések – az Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák jelentős hatással vannak a gazdaságra, és ezt már a fejlesztési tervekbe is bele kell számolni.

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány.

Sokakat érint a rezsi változása, magánembereket és cégeket egyaránt. Akár még csak tervekben, akár már konkrét tettekben, de megindult a felkészülés arra, hogy az energiafelhasználással amennyire csak lehet, spóroljunk.

Viszonylag kevés információ van arról, hogy a magyarországi cégek miként vélekednek a klímaváltozásról, illetve, hogy tesznek-e valamit az elkerülhetetlen hatások kivédésére.